Krízisintervenció, trauma kezelése

A krízishelyzeteknek közös a központi magjuk, a biztonságérzés elvesztése. Az egyensúlyi állapot felborulása nem betegség, de betegséget okozhat. Ebben a helyzetben kóros reakciómódok is bekövetkezhetnek. A krízisben lévő ember figyelme a problémára, annak egy részletére irányul. Folyamatosan annak magyarázatán, megoldásán tűnődik, s ettől elgyötörté válik, félelmek, szorongás jellemzi. Érzelmeit egyre kevésbé képes kontrollálni, impulzívvá válik. Másokhoz fűződő kapcsolatát kizárólag az határozza meg kap-e tőlük segítséget. Jellemzően tevékenységi szintje, teljesítménye is lecsökken.

A krízisintervenció során hangsúlyos a bizalmi, elfogadó légkör kialakítása, a helyzet definiálása, a kiváltó esemény feltérképezése. A konzultációs folyamat során az érzések kimondása, a hangulati, indulati töltések, az ambivalencia kimondása hangsúlyos, ezt követően alakulhat ki a hatékony problémamegoldás. A támogató kapcsolat, az intervenciós folyamatért való közös felelősségvállalás hangsúlyozása, a segítséget kérő kompetencia és kontrollérzését segítő visszajelzések fokozatosan teszik lehetővé a kliens feszültségének, érzelmi beszűkültségének csökkenését, önbizalmának megerősödését.

Miért fontos, hogy krízishelyzetekben a megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb megoldást?

A krízis  a korábbi egyensúly felbomlása, melyben a személy keresi a megoldást,  az új egyensúly lehetőségét, a legoptimálisabbnak tűnő választásokat, döntéseket. Az újonnan kialakított egyensúly lehet jobb, differenciáltabb, hatékonyabb, de lehet a korábbinál labilisabb, az alkalmazkodást nehezítő, sőt azt akadályozó.

A krízis általában 6-8 hét alatt zajlik le. Ha nem alakul ki valódi egyensúly, akkor tünetek, akár hónapokig tartó alkalmazkodási zavar alakulhat ki. Ha a továbbiakban sem alakul ki egyensúly a korábban megjelenő  pszichés tünetek  tartóssá válhatnak.

Ha konfliktushelyzetben az egyén képes meglévő megküzdési eszközeivel helyreállítani a megbomlott egyensúlyi állapotát, akkor nem beszélünk krízisről. Életünk során számos krízishelyzettel találkozunk, melyek tapasztalatai segítik személyiségünk differenciálódását, érését.

A kríziseink kimenetelét tekintve annak pozitív megoldásával egy, a korábbinál fejlettebb egyensúlyi állapot jön létre. A megküzdés elakadásánál pedig diszfunkcionális működést láthatunk. Hogy mit is jelentenek ezek pontosan?

Ha a krízis kimenetele pozitív, akkor megküzdési stratégiáink fejlettebbé válnak, önbizalmunk növekedik, megtanuljuk veszteségeink kezelését, gyakran növekszik empátiánk, mások és önmagunk iránti elfogadásunk.

Ha nem találjuk krízishelyzetünk megoldását alkalmazkodási zavar jelentkezik, melynek gyakori tünetei az alvás zavara, az érzelmi, indulati labilitás, a hangulatzavarok, a fokozódó szorongás. Súlyosabb esetben pszichés betegségek alakulhatnak ki, mint depresszió, pszichoszomatikus betegségek, függőségek, szorongásos betegségek.