Imagináció (KIP)

A kliens fejlődését segítő relaxációs, imaginatív  eljárás. A relaxált tudatállapotban elért élménysík és fantáziavilág az adott egyén megéléseinek, problémáinak szimbolizációja, az előbukkanó imaginációk emocionálisan töltöttek. A katathym kifejezés a tudattalan affektussal telített, emocionálisan megélt szimbolikus projekcióira vonatkozik. Az imaginatív kifejezés a segítő céllal indukált élményvilág képi jellegére utal. Az imaginációk a reflektáló gondolkodástól és akarati impulzusoktól viszonylag szabadon keletkeznek, szimbolikus tartalmuk kifejezési lehetőséget és védelmet is jelentenek. A tudatos ellenállásokat, valamint a tudattalan elhárító, énvédő mechanizmusait ezért hosszútávon nem, vagy csak csekély mértékben aktiválják, s így a tudatalatti történések megismerésére, követésére és megváltoztatására is alkalmas. A KIP–ben az imagináció és az imaginációban folyó munka alapvető és központi történés.

A KIP-ben  a módosult tudatállapot és az imagináció szimbolikus tartalma folytán az egyén megengedheti magának, hogy a  konfliktusokat, a megterhelő hátteret hozzáférhetővé tegye. Az imagináció lehetőséget ad egyrészt arra, hogy a veszélyt jelentő emocionális tartalmak a tudattól teljesen rejtve maradjanak, másrészt arra is, hogy kifejezésük, valamint a segítő kísérése, támogatása és elfogadása által a belső feszültségek engedjenek és a lelki tartalmak lassan átdolgozódjanak.